Erdőspusztai Bemutatóház - Debrecen

látnivalók Debrecenben

Erdőspusztai Bemutatóház - Debrecen

Az erdőspuszták egykori mindennapjait mutatják be a Debrecen határában található múzeum állandó tárlatai. Egy történeti és több, rendkívül érdekes biológiai tárgyú kiállítás szemlélteti, miképpen zajlott a 18–19. században itt az élet.

align= left A Diószegi úton a 9-es autóbuszról a Panoráma út kereszteződésében leszállva s északi irányba sétálva, egy magaslatra érve hirtelen tűnik szemünkbe a Tóth Dezső által 1982-ben tervezett és a tájba jól beillő szép épületet, az Erdőspusztai Bemutatóház. Az épület körüli szépen gondozott park kiskapuján belépve az oszlopos borókák, s a ház előtt látható szobrok a Hajdú-Bihar megyei nemzetközi fafaragótáborban dolgozó művészek 1988-ban készült munkái.

A bemutatóház első termében az Élet az Erdőspusztán című kiállítást tekinthetjük meg. Az ablak előtt: faeke, eketaliga, eketisztító, vasekék, tövisborona, fogasborona, tarlógereblye, cséphadarók, favillák, garmadatoló, hármas fahenger, rosta, szelelő, szelelőrosta, kézimalom, szórólapát, gabonatartó kas, véka, csapófa, famozsár, zsáktartó fa, parasztzsák található. Különlegesség a fából készült egykori szárazmalom makettje.

align= right Az egykori erdőpusztai pásztorok szerszámai közül szép fokosok, pásztorbot, juhászkampók, béklyó, zabla, kengyel, balta, rühzsírtartó, fenőkőtartó, bicskatartó, karikás ostor, körmözőbicska, „kíszsíg” csiholó acélok láthatók. Kiállították a főzéshez szükséges pásztorszerszámokat is. Van itt tűzikutya, szolgafa, kásakavaró, hússütő villa, sótartó, ivópohár. A jószág dísze és a pásztor segítsége volt a csengő. A földművelés eszközei közül az aszatoló, a járom, a tinóoktató és a két népi modell: a hatos fogat és az ökörfogat figyelemre méltó. A famegmunkálás nagy jelentőségű ezen a tájon. Láthatunk itt „ráklábat”, nagy fűrészt, gyalukat, fúrókat, vonószéket, teknővágót, bárdot és szekercét.

Az Erdőspuszta távolabbi tájait, biológiai és néprajzi érdekességeit az érdeklődők videofilmen is megtekinthetik. A nagyteremből az oldalsó, kisebb termekbe lépve biológiai kiállítások következnek. Az „Erdőspuszták növény- és rovarvilága” bemutatja, a nyíres mocsarak, nyíres-fűzlápos rétek, száraz homoki rétek és a homoki tölgyesek jellemző, ritka és védett növényeit. Például a a zászpát, a sárga nőszirmot, az ernyős sármát, a mocsári gólyahírt, a gyermekláncfüvet, a parlagi ligetkéket, a tavaszi héricset, a leánykökörcsint, a magyar kökörcsint, a bársonyos tüdőfüvet, a tavaszi kankalint, az egyhajúvirágot vagy tavaszi kikericset, a tarka sáfrányt, a homoki nőszirmot, a fürtös gyöngyikét és a kétlevelű sarkvirágot.

align= left A rovartani bemutató öt nagyméretű rovardobozban a terem falain tanulmányozható: szitakötők, csótányok, forgólábúak, egyenesszárnyúak, tücsökfélék, sáskafélék, fülbemászók, poloskák, bogarak, lepkék, kétszárnyúak, hártyásszárnyúak, Erdőspusztán élő fajai láthatók itt. Különösen gazdag a bogár- és lepkeanyag.

A biológiai kiállítás kétségkívül leginkább látványos része a második oldalteremben látható. Az Erdőspuszták madár-és kisemlősfaunája című, Muray Róbert festőművész háttérfestményével készült dioráma. A teremben helyezték el a Növények és állatok bélyegeken című kiállítás fekvő tárlóit is. A biológiai kiállítások hangsúlyozzák a természetvédelem fontosságát és a természeti ismeretére nevelnek.

align= right A harmadik oldalteremben az Erdőspuszták történetét ismerhetjük meg a régészeti leletek, az ásatások és az 1773-ból fennmaradt, Kovács György által készített térképek segítségével. A kiállítás területi elvek szerint tárgyalja az Erdőspuszták történetét: Nagycsere, Fancsika, Pac, Haláp, Bánk, Gut sorrendben.

A régészeti leletek közül bronzkori kővéső, agyag amulett, bronzkori edények, talpas szarmata tál, talpas pohár, szarmata ezüstcsat, római bronz- és ezüstdénárok, szarmata gyöngysor, Árpád-kori edénytöredékek, orsógombok, kardtöredékek kerültek itt elő. A későbbi századokból 14. századi kard, 15–16. századi pénzek, övveretek, sarkantyúk, edények és töredékeik, cseréppipák bizonyítják, hogy a terület folyamatosan lakott volt. A bemutatóház mögött szépen díszített székely kapun keresztül léphetünk be a füvészkertbe, ahol a vidék flórájában gyönyörködhetünk.
Település ismertető
  • Debrecen

    Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye. A város az Alföldön fekszik, kb. 3...

Szállások Debrecenben



és környékén


További találatok: |