Római katolikus templom - Hajdúszoboszló

látnivalók Hajdúszoboszlón

Római katolikus templom - Hajdúszoboszló

A római katolikus templom érdekessége a város történetét, a fürdő fejlődését ábrázoló freskók. Ebben a templomban maga II. János Pál is megfordult, még krakkói érsek korában.

A színtiszta református lakosságú hajdúvárosban Mária Terézia királynő 1774-ben kiadott rendelkezése tette lehetővé, hogy mintegy 200 évi szüneteltetés után a római katolikus egyház újra megkezdhesse működését. Az egyházi szolgálat legfontosabb színhelye a templom. Mivel akkor Hajdú- szoboszlón egyetlen templom létezett, melyet a reformátusok birtokoltak, újat kellett építeni. Az építkezés 1777-ben kezdődött el az egyik református iskola templomépítésre átadott telkén. Tervezője Litsman József debreceni építész.

Bár a város elöl- járóságának és lakosságának kötelessége volt az építkezések elősegítése, különösen az építési anyagok szállítása terén, a templomépítés mégis lassan haladt. Felszentelésére 1788. áprilisában kerülhetett sor. A szoboszlói katolikus egyházközség, hasonlóan a környékbeliekhez, az egri püspökség felügyelete alá tartozott. A templom védőszentje Szent László király lett. Külsejében a templom egyszerű, nyugodt hatást keltő, egyhajós építmény. A bejárat fölött zömök torony magasodik. Az ezen lévő bádogtetőzetből emelkedik ki a toronysisak, tetején a kereszttel.

A templom hátsó részéhez szentély csatlakozik. A templombelső a barokk építészet változatos megoldásait tárja a szemlélődő elé. A belső térben nincsenek oszlopok. A tetőzetet és a bolthajtásos íveket a falakba beépített pillérek tartják. Ezzel a megoldással a templombelső sokkal nagyobb, mint azt kívülről nézve gondolni lehet. A templom bejáratával szemközt látható a diadalív, mely lezárja a hajó belső részét. E mögött van az oltár és a szentély.

Az oltárral szemben a bejárat fölött egy kisebb ívvel elkülönített karzaton kapott helyet az orgona. Az orgonát Angster József orgonakészítő mester építette. Sípjai ónból készültek, ami ritkaságnak számít. A barokk szószék, mint egy nagy színes ékszer magasodik a sötétbarna ülőhelyek fölé. A jól megépített, szilárd alapokon álló templom csak a XIX. sz. végén szorult alaposabb renoválásra. Különösen a zsindelytetőzettel akadtak gondok. Ezt csak 1923-ban cserélték palára. A külső vakolat teljes megújítására is ekkor került sor.

A városközpont legtöbb épületéhez hasonlóan a katolikus templomot is megtámadta a talajban bőségesen található salétrom. Ezért egy újabb általános salétromellenes védekezés 1961-ben elkerülhetetlen lett. A falazatot mindenütt leszigetelték. A felhasznált anyagok és az alkalmazott technika nem bizonyult időtállónak. 1987-88-ban, újabb védekezés kezdődött az ismét támadó salétrom és nedvesség ellen. Külföldről hozott anyagok felhasználásával, a legkorszerűbb eljárások alkalmazásával végezték el a felújítást.

A szentély hátsó falán lévő táblaképen a templom védőszentjének, Szent Lászlónak állóképe látható. A festmény 1893-ban készült. Fölötte a fali freskón "Szent László vizet fakaszt a sziklából" c. monda képi ábrázolása elevenedik meg. A diadalív festményei helyi vonatkozásúak, ezért is különlegesek. A négy részből álló, de összefüggő képsor első egysége a város életében régen fontos szerepet betöltő juhtenyésztő pásztorkodást ábrázolja. A felhők közül Jézus Krisztus, a jó pásztor vigyáz nyájára. A második részen a gyógyvízkutatást szolgáló fúrótorony látható.

A harmadik legnagyobb egység a gyógyfürdő ún. nagymedence egykori látképe a medence partján lévő nagyobb embercsoporttal. A víz felett lebegő két angyalra, illetve a kezükben tartott két kőtáblára tekintenek. A táblákon ez a felirat olvasható: "Isten helyezte el a gyógyító erőt a hajdúszoboszlói gyógyvízben..." A negyedik freskó hátterében a templom áll. Előtte lévő feszületnél egy mankóját eldobó ember hálát ad gyógyulásáért a körülötte térdeplő imádkozókkal együtt. A mennyezeten három kör alakú festmény van. Az első a szentélyben található, melyen angyalok imádkoznak az oltári szentséghez. A templomhajófő részén lévő két freskó egyikén Szent István felajánlja a koronát Máriának, a másikon Magyarországi Szent Erzsébet alamizsnát oszt. A freskók Takács István művészi alkotásai.

A legutóbbi 1987-88-as felújítás alkalmával a templom belső falazatát teljesen átfestették. A barokk stílushoz jobban illő aprólékosabb mintázatok helyett most egész falrészek lettek azonos színűek. Ugyanakkor korszerű gázfűtéssel biztosítottak meleget minden egyes padsorban. A bejáratnál egy kis tábla hívja fel a figyelmet arra, hogy 1978-ban itt járt Karol Józef Wojtyla krakkói bíboros-érsek. A Kabai Cukorgyárat építő lengyel munkásokat látogatta meg. Nem sokkal később II. János Pál néven őt választották meg a katolikus egyház pápájává. Fürdővendégek kezdeményezésére 1937-ben a fürdő közelében a Wesselényi utcán kápolna létesült. Külsőre lakóház jellegű épületben a katolikus egyház napjainkban is végzi alkalmi szolgálatait.
Település ismertető
  • Hajdúszoboszló

    Hajdúszoboszló az Alföld északi részén, Budapesttől 200 km-re található. Szoboszló környékén három jellegz...

Hajdúszoboszlói és környéki programok

Szállások Hajdúszoboszlón


További találatok: | |

és környékén


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu