Hajdúszoboszló

ismertető, Hajdúszoboszlói képek, galéria



Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló az Alföld északi részén, Budapesttől 200 km-re található. Szoboszló környékén három jellegzetes táj a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint Sárrét-Berettyó vidéke találkoznak.

Akciós szálláshelyek Hajdúszoboszlón

Szállásakciók, akciós csomagajánlatok, hosszú hétvégi ajánlatok Hajdúszoboszlón

Hajdúszoboszló látnivalói

Látványosságok, nevezetességek Hajdúszoboszlón

Hajdúszoboszlói programok

Programajánló Hajdúszoboszlón és környékén
1 2 3 4


Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló az Alföld északi részén, Budapesttől 200 km-re található. Szoboszló környékén három jellegzetes táj a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint Sárrét-Berettyó vidéke találkoznak.

Hajdúszoboszló Magyarország egyik leglátogatottabb fürdővárosa, amely méltán érdemelte ki a megtisztelő "Reumások Mekkája", "A természet patikája", "A strandolók paradicsoma" jelzőket.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


align=left Induljunk városnéző sétára az autóbusz-állomás szomszédságától, ahol a fürdő-park szélén virágos, idilli környezetben áll Pávai Vajna Ferencnek, a gyógyvíz megtalálójának mellszobra!

Innen vonzza a tekintetet a Gyógyfürdő megújult épületének pazar külsejű homlokzata. A strand impozáns bejárat-ánál meg kell állni egy órára, hogy a sok látnivaló élményként maradjon meg a lelkünkben.

align=right Az első nevezetesség a Rácz Zoltán építész által emelt Harangház, ahol Oborzil Editnek, a városunkban született iparművésznek és férjének, Jeney Tibornak a különleges harang-gyűjtemény-adománya nézhető meg. A művészi kivitelű mintegy félszáz harang különleges alumínium ötvözet-ből készült. A "békeharangok" a zengő-csengő hangzásukat a köpenyükbe hasított különböző réseknek köszönhetik.

A világszabadalomként jegyzett műalkotások szépségeit növelik a környezetükben kialakított folyócskák, a kis tó, a sziklakert, a magyarság történelmével, mondavilágával kapcsolatos jelképek (pl. turulmadár, életfa, csodaszarvas) és a fából faragott totemoszlopok.

Miután meghallgattuk a harang-játékot, frissítsen fel bennünket a szökőkút vizének csobogása! Aztán járjuk körbe a domborművekkel díszített történelmi emlékoszlopot, amit 1975-ben településünk első írásos említésének 900. évforduló-jára állítottak! A dombormű egy részlete Bocskait és hajdúit ábrázolja.

align=left Elindulván a város felé, balról kortyoljunk egyet a "szerelem kútjából", majd jobbról vessünk egy pillantást Szabó László szoboszlói születésű, európai hírű szobrász-művésznek "A növekedés szimbóluma" című modern szobrára! A teljes környéket pedig a Szent István Park öleli fel, ahol 100 éves tölgyfák árnyékában pihenhetünk, énekesmadarak százait hallgatva.

A Szilfákalja úton gyorsan az eleven színezéssel megfiatalított kultúrházhoz érünk, amit jobbról körbeölel a 2001 szeptemberében felavatott millenniumi szoborpark. Itt jelenleg két műalkotásban gyönyörködhet-ünk, Szabó László "Repülő halak" és Győri László "Kútfők" című alkotásában. Ez a park évről évre új alkotással bővül majd.

align=right A tágas főtéren az első látnivaló a II. világháborús emlékmű. Aztán a tér közepén álló Bocskai-lovasszobor következik. A Kálvin tér sarkán áll a XV. századi alapokra épült református templom.

A templomkertben látható Gönczy Pálnak, az újabb kori magyar pedagógia reformerének bronz mellszobra, majd pár lépésnyire az első világháborús emlékmű. A templom mellett húzódó erődmaradvány a város legbecsesebb műemléke.

GASZTRONÓMIA



Bika vendéglő

Az 1870-es évekre a városnak múlhatatlanul szüksége lett egy olyan vendéglőszállóra, ahol hivatalos vendégeit, vagy a különböző ügyek intézésére a városba érkező küldötteket, tisztségviselőket megfelelő körülmények közt el lehetett szállásolni.

A vendéglátóhely 1871-ben készült el. A Kisbikának is mondott épület nemcsak szálloda és vendéglátóhely volt, de a város kulturális életének is egyik központja lett. Az 1960-es években az egész épület a vendéglátó vállalat használatába került. Változott a neve is. Volt Délibáb presszó, sokáig "Bástyának" nevezték, és nevezik még a mai napig is, bár 2005-ös felújítása óta "Nelson" névre hallgat.

FÜRDŐKULTÚRA


Aquapark
align=left Hajdúszoboszló immár nyolc évtizede a mélyből feltörő, gyógyító hatású vizéről híres. A hajdúszoboszlói jódos, brómos, konyhasós gyógyvíz számos betegségre lehet gyógyír, vagy enyhíti a panaszokat.

A gyógyfürdőben alkalmazott fürdőkúra gyógyító hatása igazolt a következő betegségek esetén: idült ízületi gyulladások, a gerinc különféle idült gyulladásos, degeneratív megbetegedései, Idült idegfájdalmak, ideggyulladások, agyvérzés, agyműtét, vagy más okból kialakult bénulások utókezelése, idült izomfájdalmak, sérülések, sportsérülések utókezelése, meddőség, idült bőrbetegségek stb...

Aquapark
align=right A 30 hektáros parkban elterülő strand május 1-től szeptember 30-ig tart nyitva. A 13 medence kivétel nélkül nagy népszerűségnek örvend, minden korosztály kedvére választhat a különböző élmény medencék, úszó,- hullám,- pezsgő,- és gyermekmedencék közül.

A gyermekek kedvencei a gyerekmedencékben elhelyeztett játékelemek: vizilovak, fókák, teknősök. A strandunk igazi slágere a pálmafákkal övezett "mediterrán tengerpart". A kristálytiszta, hullámzó vizű óriásmedence homokos partján kalózhajó és világítótorony nyújt egyedülálló látványt.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Szoboszló a hajdúsági idegenforgalmi háromszög egyik csúcsa. Érdemes ellátogatni a háromszög másik két csúcsot, Debrecent, a virágkarneválok, múzeumok, egyetemek híres városát, és Hortobágyot, az egzotikus magyar pusztát! Mindkét közeli helyre rendszeresen szerveznek kirándulásokat a szállodák és az utazási irodák. Autóbuszos vagy személykocsis kiruccanás célállomása alkalmanként a kicsit távolabb fekvő Eger, Tokaj vagy a romániai Nagyvárad.

Slambuc- és pörköltfőző verseny
Bioétel- és Borfesztivál - szeptember

KULTÚRA



align=left Bocskai István Múzeum

Állandó kiállításai: Hajdúszoboszló története a kezdetektől napjainkig, Múzeumi Galéria, Hajdúszoboszló és környékbeli települések temetői kultúrájából, Hajdú-Bihar népművészete, Hajdúszoboszló élő népművészete. A látogató ízelítőt kap a város népi iparművészeinek munkáiból.

align=right Hajdúszoboszlói Fazekasház

Ahol a Balmazújvárosról érkező, 3321 számú főút Hajdúszoboszló szívébe csatlakozik, a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre, északra, szemben a Közgazdasági Szakközépiskolával, a valaha volt Árpád-kori Szoboszló falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található, a méltán híres, Hajdúszoboszlói Fazekasház.

A Hajdúszoboszlói Fazekasház Fazekas Istvánnak (1924-2007), a népművészet mesterének 1976-ban megnyitott múzeuma, ahol népi környezetben mutatta be saját alkotásait, 2007-ben bekövetkezett haláláig. Ezt követően a ház gazdátlanná vált. 2016-ban a ház újra megnyitotta kapuit, hogy tovább szolgálja a magyar népművészetet.

A népi jellegű épület ma népművészeti gyűjteménynek ad otthont. „Kézbe illő hagyomány” /válogatás a debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteményéből/ és „Madárka, madárka” című kiállítással várja látogatóit. Az érdeklődők bemutatók és foglalkozások keretében ismerkedhetnek a fazekassággal, kipróbálhatják az agyagformálást és a korongozást is.

Elérhetőségek:
cím :4200 Hajdúszoboszló, Ady Endre utca 2.
Telefon: +36/70/251-03-60
Nyitva tartás: minden nap 10-20 óráig

align=left Nemzetközi Modern Múzeum

A Nemzetközi Modern Múzeum alapítója a szoboszlói kötődésű Joseph Kadar Párizsban élő képzőművész. Anyaga, amely sokrétű, több irányzatot, számos műfajt és sokféle technikát foglal magába, a XX. század elejétől napjainkig terjed - a festmények, szobrok, kollázsok egyedi és sokszorosított grafikák, elektrografikák, (art electro-images), computer-grafikák, mail art post-mail-art, livres objets (könyv-tárgy), recup'art, fotók stb."

A VÁROS TÖRTÉNELME


align=right
Honfoglaló őseink tartós megtelepülése ezen a tájon bizonyosra vehető, éppen a kedvező adottságok ismeretében, jól lehet e korszakból nincsenek még régészeti bizonyítékaink. A település első írásos említése 107-ből származik: I. Géza ebben Szoboszlóvásár királyi vámjáról rendelkezik.

Ez a terület is a Debreczeni család birtoka volt. A város további földesurai voltak: Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Corvin János, Szapolyai János, Dobó István. Majd 1552-ben jöttek a törökök, utána nem sokkal, 1594-ben pedig a krími tatár seregek dúlták fel az egész vidéket.

align=left A terület a törökök és a tatárok után nem sokáig maradt lakatlan, hiszen a XVII. század legelején megtörtént a hajdúk letelepítése. Szoboszló 1610-ben vásártartási jogt, 1623-ban pedig a Kösélyre szóló használati jogot kapott. Majd mire az 1700-as évekre elérte volna régi nagyságát, következett a Rákóczi-féle szabadságharc, amelyben az itt élő hajdúk igen nagy számban vettek részt.

A "csapások sorozata" folytatódott: 1717-ben ismét tatárok dúltak, 1719-ben és 1739-ben pestis pusztított. A városban lakók kimerültek, de néhány év alatt ismét magukhoz tértek, s Mária Teréziát már pénzzel és száz lovassal is támogatták.

Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Hajdúszoboszlót is elérte, és "felgyújtotta", hősiesen harcoltak a Bocsaki-huszárok és a honvédség soraiban.

Az 1867-es kiegyezést követően Szoboszlón is megkezdődött az építés időszaka. Nagyobb üzemek (gőzmalom, ecetgyár, téglaégető) jöttek létre, helyi pénzintézet alakult, de még ekkor is jellegzetes mezőgazdasági arculattal bírt. Élénk maradt a Kossuth-kultusz, és éltek a hajdú hagyományok is, mint emlékek, melyekhez érzelmileg, lelkileg kötődni lehetett a zavaros időszakokban is.

align=right Hajdúszoboszló életében a 20-as évek közepén történt a nagy fordulat, amely a várost fölemelte és néhány évtized múltán világszerte ismertté tette. Szénhidrogén-kutatás kezdődött Hajdúszoboszlón, amelyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus irányított, az első mélyfúrást a város bánomkerti részén végezték el.

align=left A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. 1996-ban 8 éves fürdőfejlesztési tervet fogadott el.

A fejlesztéseknek köszönhetően mára Hajdúszoboszló Magyarország egyik leglátogatottabb fürdővárosa.

Települések Hajdúszoboszló közvetlen közelében

Települések Hajdúszoboszló környékén

További találatok: |