Buddhista szerzetesek a lélegzetüket figyelik teljes odaadással, a Zen-tanítványok egy koan (rövid, költőien megfogalmazott filozofikus mondás) felett töprengenek magukba merülten, míg a harcművészek az árnyékbokszolást gyakorolják... Már e három példából is sejthető, milyen sok módszer létezik, mely az ego és az univerzum - az én és a világegyetem - közötti sorompókat magasra nyitni hivatott.
Utazás a bensőkbe
A "meditáció" latin szó, jelentése: lényegre törni, önmagunkba mélyedni, mélyen elgondolkodni. Valamennyi külső ingert ki kell kapcsolnunk ahhoz, hogy érezhessük közelségünket Istenhez és saját magunkhoz, hogy a tökéletes szellemi kikapcsolódás élményét megtapasztalhassuk. Utazás "befelé" - ha úgy tetszik, egy pillantás a lelkünkbe - gyakran izgalmasabb, de feltétlenül relaxálóbb egy-egy távoli országban tett látogatásnál. Aki ezt az utat választja, gazdag jutalomban részesülhet: a legnagyobb fokú szellemi koncentrációhoz szinte ráadásként kapja a legtökéletesebb fizikai kikapcsolódást, míg az egyéb antistressz módszerek "csak" ez utóbbit célozzák meg. A meditációnak ezt a hatását időközben már többszörösen bebizonyították: vizsgálatok támasztották alá, hogy az alfahullámok, melyek normális körülmények között csak éber állapotban lépnek fel, esetünkben erősödnek, és egyidejűleg lassúbb - egyébként csak mély álomban előforduló - théta és delta sugarak is felbukkannak. A meditáció gyógyszer. Az amerikai klinikák dollármilliókat áldoznak rá, mert aki meditál, ritkábban szenved pszichoszomatikus panaszoktól, feszültség okozta fejfájástól vagy álmatlanságtól, immunrendszere erősebbé válik és oldódik a nyugtalanság és az elégedetlenség érzete is.